Eb-visszatekintő: 1972 – Gerd Müller varázslata a négyes döntőben
A magyar közvéleménynek az 1970-es világbajnoki kudarc után – a válogatott nem volt ott Mexikóban -, nagy szüksége volt a sikerélményre és ez 1972-ban össze is jött. Hiszen Illovszky Rudolf csapata bejutott az Európa-bajnokság négyes döntőjébe. A mieink az oda-visszavágós negyeddöntős párharcban két döntetlen után, Belgrádban harcolták ki a továbbjutást Románia ellen.
A Belgiumban rendezett négyes döntőben aztán már kevés sikerben volt része a csapatnak, hiszen mindössze egy gólt sikerült lőni. Az elődöntőben a Szovjetúnió 1-0-ra győzött a mieink ellen úgy, hogy a meccs egyetlen gólját 53. percben Konykov szerezte. A hajrában Zámbó Sándor tizenegyesét pedig Jevgenyij Rudakov kivédte.
Érdekesség, hogy ezúttal nem újrajátszás vagy pénzfeldobás döntött volna, ha a rendes játékidő döntetlen, hanem büntetők. De erre egyetlen alkalommal sem került sor.
A harmadik helyért Belgium 2-1-re nyert a magyar válogatott ellen Raoul Lambert és Paul van Himst góljára, Kű Lajos válaszolt büntetőből. Persze egy Eb negyedik hely csak akkoriban számíthatott sikertelen szereplésnek.
Az NSZK viszont legyőzhetetlen volt és ez már előre vetítette a következő világbajnokság német sikerét, annál is inkább, mert a németeknek volt egy Gerd Müllerük.
Az NSZK egyébként az első két kiírásban el sem indult. 1960-ban a németek még úgy nyilatkoztak, egészen pontosan Sepp Herberger szövetségi kapitány, hogy ez a verseny tiszta időpocsékolás.
Aztán elindultak ugyan, de 1967-ben egy Tiranában elért albánok elleni 0-0-ás döntetlennel estek ki a selejtezőben.
A következő sorozatban viszont már annyira komolyan vették a dolgukat, hogy Anglia ellen a Wembleyben harcolták ki a négyes döntőbe kerülést. Persze az 1972-es gárdában többek közt ott volt Franz Beckenbauer, Günter Netzer és Gerd Müller.
Sokak szerint az 1972-es Európa-bajnokságtól és az NSZK játéka miatt számított már valóban komoly viadalnak a kontinestorna.
Az EB-siker atyja Helmut Schön volt, aki megreformálta a németek futballt. Schön filozófiája – a domináns játék és a labdabirtoklás volt, amelyet a kiválasztott játékosok remekül meg is valósítottak.
Az elődöntőben Müller duplájával 2-1-re sikerült legyőzni Belgiumot és készülhettek a brüsszeli fináléra, ahol minden tekintetben felülmúlták az ellenfelüket. Hiszen Gerd Müller megint két gólt rúgott, a 3-0-ás végeredményt pedig Herbert Wimmer állította be. Müller négy góllal lett gólkirály, az egész sorozatban pedig 11-szer talál be az ellenfelek kapujába.
A német fölény az év végén az Aranylabda-szavazáson is dominás volt, ahol a 81 pontos Beckenbauer nyert a 79-79 pontos Müller és Netzer előtt.
(Borítókép: UEFA)
